Kutatás + Fejlesztés
Eltérő talajadottságú termőterületen, eltérő technológiával termesztett hazai GMO-mentes szójafajták takarmányozási értékének összehasonlító értékelése
A közlemény elkészítését a VEKOP-2.1.1-15-2016-00177 számú projekt támogatta (támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)
A szója vetésterülete Magyarországon a 2015-ben indított Fehérje Programnak köszönhetően az utóbbi években megduplázódott.
A hazánkban termelt szója kiemelt jelentőségét annak GMO mentessége adja, az egyes szójafajták táplálóanyag-tartalmáról ugyanakkor nem rendelkezünk pontos adatokkal. A szójabab táplálóanyag-tartalmát számos tényező, így a fajta, a talajtípus, a műtrágya-adagolás és a klimatikus viszonyok is befolyásolják.
NAPJAINKBAN ELFOGADOTT HELYES AGROTECHNOLÓGIA HATÁSA
A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN TERMESZTETT GMO MENTES SZÓJABAB TERMÉSÁTLAGÁRA, FEHÉRJE- ÉS OLAJTARTALMÁRA
Vizsgálatunk a VEKOP 2.1.1-15-2016-00177 pályázat keretein belül valósult meg 2018-ban. Célunk olyan szójafajta szortiment kiválasztása, mely biztonsággal ajánlható a Közép-Magyarországi régióban gazdálkodók számára, a napjainkban általánosan elfogadott hazai szója termesztéstechnológia mellett. Három igen magas terméshozamú szójafajtát vizsgáltunk, melyek jó fehérje- és olajtartalmú termést biztosítanak takarmányelőállítás céljából. Célunk volt elérni öntözetlen technológia mellett a 3-3,5 t/ha termésátlagot, 30-33 %-os fehérje- és 19-21%-os olajtartalommal, üzemi körülmények között, megállapítani, hogy milyen agrotechnika mellett várható a legmagasabb hozam, fehérje és olaj tartalom a Közép-Magyarországi régióban az adott fajták alkalmazásával.
SZÓJATERMESZTÉSBEN ALKALMAZHATÓ CSÁVÁZÓ- ÉS OLTÓANYAGOK
HATÁSA A TERMÉSÁTLAGRA ÉS BELTARTALOMRA KISPARCELLÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Vizsgálatunk során egy igen korai érésscsoportba tartozó, magas fehérje- és jó olajtartalommal rendelkező szója fajtát választottunk, mely éréscsoportjának standard fajtája. A vetőmagokat kisüzemi körülmények között oltottuk három különböző oltóanyaggal (egy hazai, egy szerb és egy német forgalmazótól), illetve ezeket kombináltuk négy különböző csávázó anyaggal, melyekből kettő hazai forgalomban is kapható, kettő kalászosoknál alkalmazható és csak kísérlet jelleggel vizsgáltuk. Kontroll csoportként oltatlan vetőmagot alkalmaztunk. Vizsgáltuk a fenofázisokat, illetve mértük a növények magasságát, nóduszszámát, klorofill tartalmát, később a hüvelyek és magok számát. Betakarítás után termésátlagot, valamint a fehérje- és olajtartalmat mértünk. A kapott információkat összegezve rangsoroltuk a kombinációkat, illetve kiválasztottuk a legeredményesebb kezelést, mely a gyakorlatban alkalmazva segíthetné a sikeres szójatermesztést.
A szója beltartalmi értékei
Amit mindenki ismer, mér, mégsem kap elegendő figyelmet
Egyre hangsúlyosabb a termésátlag mellett a szóják beltartalmi értéke, mely meghatározza a felhasználhatóságot és az abból készült termék táplálóértékét. Mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. Sokszor az előállítási költségek és a felvásárlási ár közötti egyenlőtlenség, valamint a termésmennyiség után meghatározott összeg okozza a problémát, mely nem tükrözi az adott tétel beltartalmi értékeit.
Euralis szójafajták eredményei a Közép-Magyarországi régióban
Sokaknak okoz gondot a mai napig, hogy ha szóját szeretnének termelni, akkor miként is fogjanak hozzá. A szója termesztés technológiát egyelőre az ahány termőkörzet, annyi megoldás jellemzi, melyből néha nehéz kiválasztani a gazdálkodásra legjellemzőbbet. Azonban ha meg tudjuk határozni a ráfordítás (előállítás) mértékét, máris besorolhatjuk magunkat a három csoport valamelyikébe…